Állítsa össze egy ezerötszáz fős cég IS osztályának opex költségvetését egy órán belül!
Peremfeltételek:
- Másfél hónap letöltött munkaidő
- Sehol fel nem lelhető szerződések
- Nem informatív munkatársak
- Nem konkretizált elvárások
- Tekintse kihívásnak.
Bazdmeg, négy napig nem vagyok gépközelben és lemaradok a blogokat láncszerűen előntő szarfolyamról?
Kabbe kisfaszom, felgyorsult világ, még mindig vannak offline sarkok.
Aki tanácsadónak megy, az ugye nem baj, ha képes normálisan megkötni a nyakkendőjét? Aki üzemeltetési folyamatokról szóló tanfolyamot tart, az ugye nem baj, ha foglalkozott már életében üzemeltetéssel?
Pusztuljanak az olyan leírt szavak, mint a "szörver" és a "förmver". Pusztuljanak az önképző, saját magukat felkent nyelvújítók.
Vajon mennyi, egy huszonéves fasztól származó élettapasztalatot és magvas gondolatot voltak képesek az Én, Torres című interjúkötetbe zsúfolni az írók?
Ilyen címmel minimum a Világ Urának kellene lenni, vagy legalább hatvan évesnek.
Tizensokévnyi munka után most fordul elő velem először, hogy olyan helyen dolgozom, ahol nincs adminisztrátori jogosultságom minden rendszerhez.
Sokkoló élmény.
Kezd tele lenni a zsacsim az Indexszel.
Kezdődött anno a nyitóoldalt elárasztó banner- és Flash-hegyekkel. OK, nekik is meg kell élni valamiből, de ha lehet, ne belőlem, szóval semmi gond, elő a hosts file-t, sher.index.hu 127.0.0.1, készen vagyunk, mehet tovább a szekér. Ez volt a hőskor. Aztán jöttek a buzi popup-ok, az embert az őrületbe kergető floating biszbaszok, ez sem gond már jóideje, Firefox, XPSP2, kisnyuszifasza, tudomisén, van millió gyógyír, kinőttük ezt is.
A mostani bajomon azonban semmi nem tud jelenleg segíteni, ugyanis a dolgok alapvetően, mondhatni strukturálisan vannak elbaszva és erre nem tudok megoldást.
Mivel egymagam csak pusztába kiáltott szó vagyok, ezért megkérek mindenkit, hogy legyen szíves és tolmácsolja rosszallását a T. Szerkesztőség felé, az elérhető összes csatornát felhasználva a következő három témakörben:
- "Two step linking". Hogy eddig a velvetes vezércikk linkje nem a cikkre mutatott, hanem a Velvet főoldalára, az nemigen érdekelt, nem olvasom. Hogy a Totalcar -- és a Prohardver, a Mobilaréna és még ki tudja mi minden -- is ugyanezt a sémát követi, már fájlalom, de fogjuk rá, hogy másik site. De hogy önmagán belül, egy-egy cikkre kattintva már nem a tartalom jön fel, hanem az adott rovat főoldala, azt már nem tudom mivel magyarázni. PI, persze, de döntsük el, hogy újságot írunk, vagy marketingelünk. Monnyon le.
- Igen, tudom, olvashatom RSS-ben is, de azalatt a több mint fél év alatt, mióta utoljára próbálkoztam vele kb. semmit nem fejlődött a dolog és úgy szar, ahogy van. Ha RSS-t olvasok, akkor nem egy linket akarok kapni, hanem a tartalmat. És nem csak a Percről percre híreit, hanem mindegyiket. Egye fene, tegyenek bele reklámot, elviselem, vagy majd kinyírom azt is, de. Monnyon le.
- Helyesírás. Ha külön arra a célra tartanak egy nagytudású embert -- akinek ebben a témában népnevelő saját blogja van, a szerkesztőség által biztosított kereteken belül -- hogy írtsa a helyesírási hibákat a cikkeken belül, mint egyszeri allergiás a parlagfüvet, akkor egész egyszerűen nem értem, hogy miért, MIÉRT, mondom MI A BÜDÖS FASZÉRT van az, hogy képtelen megtanulni a cikkírók elég nagy százaléka, hogy a mellékneveket kisbetűvel kell írni, pont. Egy ilyen hibáért már az ált. isk. I. osztályában is simán bokafogás volt a bünti, pedig nem elit helyre jártam. Érettségin homlokráncolás nélkül elbúcsúznak az embertől, ha kisbetű-nagybetű hibát vét. Tessék odafigyelni, és míg nem tanulja meg mindenki: monnyon le.
Van, hogy elszúrom a linkeket. Van, hogy a saját oldalamra mutató linket szúrom el. Az RSS-t nálam profibbra bízom. Én sem vagyok hibátlan, én is van, hogy oltári helyesírási hibákat vétek. A különbség mégis óriási.
Én nem ebből élek.
Előbb kerekesszékkel kellene elérni valamit. Előtte esetleg megtanulhatnál rendesen beszélni.
Új alkalmazott érkezett hozzánk, új dicsőítő levél megy körbe. Végigolvasom, aztán elgondolkozom.
Vajon miféle emberalatti teljesítményre volt szükség, hogy valaki gazdasági vezetőből raktárossá - oppardon, "anyag- és tárgyi eszköz (sic!) könyvelő"-vé -, majd asszisztenssé küzdje le magát a karrierlétrán? És miért jó a cégnek, hogy pont őt alkalmazza?
Emlékeztet egy korábbi munkahelyemre, ahol az inkompetens idióták kész állatkertjét sikerült összeszedni.
— (...) és szeretném megköszönni, hogy jelentkezésemmel emelhettem a pályázat színvonalát, valamint jelezném, hogy a továbbiakban ne tekintsenek jelöltnek a szóban forgó pozícióra.
— De hát hogy mondhat ilyet, hiszen mi még nem is döntöttünk!
— Én viszont már igen.
— De hát nekünk még össze kell ülnünk...
— Igen, tudom, dönteniük kell, de erre várok már másfél hete. Pontosan ezért szeretnék kiszállni.
Vajon megsértem egy cég jóhírét azzal, hogy a nevét megemlítve kifejtem a véleményem róluk, mások okulására?
Még mindig töketlenkednek, még mindig nem hoztak döntést.
Ezzel szemben viszont bennem lassan megérik. Nem biztos, hogy egy olyan bandával akarok dolgozni, ami saját nagyságától — egyre több, független, pártatlan és megalapozott vélemény szerint: tévesen — annyira el van telve, hogy a fejét önnön ánuszába dugja, nyakig, csak hogy még mélyebben nyalhassa ki a saját seggét. Belterjes kultúrát ilyen szinten óvni már több mint perverz.
De mondom, még csak érlelődik bennem a döntés. Végső soron a pénz nagy úr és saját bevallásom szerint is csak egy megalkuvó kurva vagyok.
- Szeretnénk, ha befáradna hozzánk egy negyedik fordulóra.
- Tényleg szükséges? Három kör nem volt elég?
- Sajnos nem.
- <sóhaj> Rendben van. Mégis, miről szól majd a szeánsz?
- Ööö...általánosságokról.
- Általánosságokról? HOGY A BÜDÖS FASZBA VAN AZ, HOGY HÁROM KÖR, MÁSFÉL HÓNAP VÁRAKOZÁS ÉS SZUMMA NÉGY ÓRÁNYI POFÁZÁS SORÁN NEM BESZÉLTÜNK ELEGET AZ ÁLTALÁNOSSÁGOKRÓL?!
Azt hiszem, senki nem hányhat a szememre, ha elveszítem néha a türelmem. Ha pedig ez egy pszichológiai indíttatású kör, akkor gratulálok az ésszerűséghez, ami ezt az utolsónak hagyja.
"Mivel szolgáltatók vagyunk, nagyon komoly SLA-knak kell megfelelnünk, így itt nincs helye a viccelődésnek és a komolytalankodásnak."
Pár mondattal később pedig:
"Ugye nem akarsz majd munkába is háromrészes öltönyben járni? Ez itt nem szokás, itt híresen laza a légkör, ahol nem a határidő és az utasításoknak való betű szerinti megfelelés a legfőbb szempont."
Kezd tele lenni a puttonyom ezzel a céggel. Harmadik kör, épp csak az Atyaúristennel nem beszéltem már, de még mindig képtelenek voltak kinyogni bármiféle ajánlatot is. Igen, megfelelek, aztán majd mondanak valamit, ami meg nekem nem felel meg?
Miből gondolod - elnézve a szakmai önéletrajzom - hogy eddig csupa bruhaha munkát végeztem? Gondolod, hogy ha komolytalan ember lennék, rám bízna bárki is több tíz-százmilliós rendszereket?
Nem tudom, lehet, hogy én vagyok a maradi, de nekem még úgy tanították, hogy egy állásinterjún az ember öltönyben-nyakkendőben jelenik meg. Az más kérdés, hogy az interjúvoló velem szemben felhajtott ingujjal, kigombolt gallérral és farmerban adja elő a vezérigazgatót.
Ha olyan szigorúan veszitek az ügyfélelégedettséget, akkor ezt hogyan hozzátok tető alá a nem betű szerinti megfeleléssel? Vagy csak én látom rosszul a dolgot és csak arról van szó, hogy a szerződésben előírják, hogy el kell lazázni mondjuk egy hibaelhárítást?
"Szükségem lenne a jelenlegi munkahelyéről egy referenciára."
Mi a lófasz? Biztos csak én hallottam rosszul. Miért ne tetováljam inkább rögtön a homlokomra, hogy le akarok lépni?
"Még egyeztetnem kell a kollégáimmal abban a témában, hogy ők hogyan látják: ön, ilyen háttérrel, jól érezné-e magát nálunk."
Követelmény, hogy jól érezzem magam? Reggelente leellenőrzik majd a mosolyom szélességét, megmérik a szememben fénylő csillogást és aztán előveszik a táblázatot: "hmm, nem éri el a megadott luxot a fényerő"? Járjak nadrágtartóban és tűzzek majd magamra flair-t?
"I...I...I can set the building on fire."
"Cégünk elsőként az Ön személyében megtalálta a meghirdetett pozícióra tökéletesen megfelelő jelöltet, azonban a vezetésnek el kell még döntenie, hogy meg kíván-e további jelentkezőket is hallgatni."
Mi a bánat van? Megretten a HR-es, hogy felelős döntést hozzon és elvégezze a munkáját?
"Üdvözlöm, miben állhat nagyszerű ügyfélszolgálatunk a rendelkezésére?"
Ugye ezek a szavak nem csak az én szívembe plántálnak félelmet? Manapság nincs annál rosszabb, mikor az ember telefonon keresztül próbál meg elintézni valamit. Manapság semmi nem dühít fel hamarabb, mint hogy egy, a trágyaléből frissen kivakart Új-Delhiben élő kecskepásztor egy olyan mondattal nyit, amiről mindketten tudjuk, hogy faszság. Ha lennének olyan udvariasak, hogy azzal köszöntenek, hogy "Jónapot kívánok, miben állhat épp csak elfogadható szintű ügyfélszolgálatunk a rendelkezésére?", legalább nem indulnának hatalmas mínusszal. Ha valamit telefonon keresztül akarsz elintézni, akkor előbb készülj fel pornóval és meleg étellel, mert az egész tetves napod rá fog menni az ügyintézésre.
De egy kicsit előre szaladtam. A legelején még sehol sem beszélhetsz egyetlen emberrel sem. Egyszer olyan sokáig kellett várnom egy operátorra, hogy elkezdtem beszélgetni a hangfalállvánnyal. Úgy nézett ki, mint Tom Hanks. Igen, határozottan állíthatom, hogy Tom Hanks-szel beszélgettem. Uuuncsiii. Szóval, mielőtt bármiféle segítséghez jutnál, előbb át kell magad küzdened legalább harmincöt IVR szinten.
Mindig ugyanazzal az elbaszott kérdéssel kezdik. "Magyar nyelvű menühöz nyomja meg az 1-es gombot; vodka russzki nómer dvá". Most akkor mi a fasz van? Legutolsó értesüléseim szerint ez még mindig a kibaszott Magyarország, ahol ugyan lehet, hogy senki nem beszél magyarul, de tuti, hogy nem oroszul gügyögnek. Másfelől hány embernek van ma, Magyarországon olyan telefonja, amire nómer dvá van írva?
Amúgy meg gratulálok az IVR értelmes beállításához. Szó sincs olyasmiről, hogy "Nyomja meg az 1-est az ügyfélszolgálat eléréséhez"; az 1-es gomb olyan osztályoknak vannak fenntartva, akikkel épeszű ember soha nem akar beszélni, mint például a "Stratégiai Humánpolitikai Kutatás". Hogyan lehettek ők az elsők mindenhol? Szerintem az oroszok tehetnek az egészről.
Ha ezek után az ember megtalálja a megfelelő osztályt, akkor be kell ütnie az összes tetves számot, amit életében megkapott: születési dátum, TAJ-szám, adóazonosító, 24 digites bankszámlaszám, hány centis apád farka és anyád ebből hány centit képes eltűntetni a seggében. Ha ezzel is megvagy, akkor arra számítasz, hogy egy embert kapcsolnak. Tévedés. Egy robot veszi fel a kagylót. Most akkor higgyem el, hogy egy robot akar nekem segíteni? Ez a robot csak ki akarja deríteni, hogy hol lakom, csak azért, hogy kitépje a szívemet és így a jövőben ne tudjak ellenük mindenféle rongyokba öltözött alakokból szervezett szabadságharcos bandát vezetni.
Sosem szabad a robotokkal beszélni. Sosem szabad azt csinálni, amit a robot kér. Előbb vagy utóbb megúnják és hagyják, hogy beszéljek egy emberrel; egy emberrel, akit a robotok elraktároztak a saját állatkertjükben, utolsó mohikánként. Előbb még persze végig kell várni a kötelező köröket, hogy éreztessék veled a fontosságukat: "Minden ügyintézőnk foglalt, kérem várjon; az előrelátható várakozási idő 35 perc".
Sajnos még ezzel az emberrel sem vagyok kisegítve. A robotok ugyanis lobotomizálták ezt az embert és az csak forgatókönyvek felolvasására képes: miközben lassan elcsócsálják a gőzölgő curry-t a tányérjukból, arra várnak, hogy kiejts a szádon egy pár kulcsszót, amire olyan utasításokat adhatnak, aminek semmi köze ahhoz, amivel kapcsolatban hozzájuk fordultál.
– Jónapot kívánok, Józsi vagyok. Miben állhat nagyszerű ügyfélszolgálatunk a rendelkezésére? (forgatókönyv indul)
– Szasz Akbar, előre is köszönöm, hogy kihúzol a szarból. (illedelmes vagyok és jóindulattal viseltetek a fejlődő országok lakossága iránt)
– Kihúz? Kihúzta a kábelt a modemből: kérem kapcsolja ki a modemet, mielőtt újra csatlakoztatja. (konzervválasz a kulcszóra)
– Várj egy percet Aki, két kábel is megy a modembe. (Ennek semmi köze a problémámhoz)
– Két modem? Két kábelmodemet szeretne: kérem várjon, kapcsolom az üzletkötőket, hogy új szerződést írhasson alá. (Újabb forgatókönyv-válasz)
– Baszódj meg Akbar, kinyírom a tehenedet!
Amíg tartod a vonalat, két dolgot is tehetnek a mielőbbi megőrülésed érdekében. Először is úgy nevezett easy listening zenét tolnak teljes hangerővel. Ez totális félrevezetés. Az ilyen zenét nem könnyű hallgatni és sokkal inkább úgy kellene hívni, hogy "szúrja magát fülbe egy jégcsákánnyal, hogy elhallgasson"-zene. Abszolút katasztrófa. A második variációban idióta reklámokat játszanak le — a szöveg alatt a már említett zene megy — ahol elmondják, hogy milyen kurvára örülnek, hogy náluk költötted el a vagyonod felét és hogyan költheted el a másikat.
Mikor átkapcsolnak, mindig megadják a tag mellékét, hátha szétkapcsol a telefon. Namármost 2005-öt írunk. Már nincsenek kicsi rabszolgák, akik egy hatalmas kapcsolótáblán apró lyukakba dugdosnak banándugókat. A telefont 1876-ban találták fel. Azt hittem, mostanra egy átkapcsolás problémamentesen zajlik.
Végre eljutok a számlázással foglalkozó csoporthoz. Ugyan ahhoz az operátorhoz. Halvány fogalma sincs, hogy ki vagyok. Újra be kell kérje az összes adatomat. Ezek után jön a rettegett kérdés:
Mi a jelszava?
Igaz. Mikor öt vagy hat éve bejelentkeztem ehhez a szolgáltatóhoz, megadtam egy jelszót. Most csak egyszerűen ki akarom fizetni az elmaradt számlám. Tudom, óvatosnak kell lennem manapság, a phishing és az ahhoz hasonló alávaló machinációk korában, ezért csak félve kérdem: tényleg olyan sok ember jelentkezik az én összes adatommal, csak azért, hogy rendezze a tartozásom?
Sejtelmem sincs, hogy mi lehet a jelszavam és eszükben sincs, hogy tippeket adjanak, tehát szépen sorban megadom Akbarnak az összes általam használt jelszavam. Mostantól kezdve elolvashatja a leveleimet, hozzáfér a bankszámlámhoz és a nevemben filmet kölcsönözhet a tékából. Viszont ha inkább sértegetni kezdem őket, akkor kis idő után feladják.
– Balfasz? Ez a jelszavam?
– Nem.
– Szopj le? Agyhalott köcsög? Geciputtony?
– Nem-nem, ezek közül egyik sem.
– A húgod a leghírhedtebb kurva Kalkuttában, akinek a segge tele van a leprások leszakadt farkával?
– <sóhaj> Az édesanyja leánykori neve.
– Látod, Akbar, olyan rossz dolog segíteni?
– Rossz? Rossz vétel: kérem tartsa a vonalat, azonnal kapcsolom a műszaki osztályt.
Épp indultam volna Indiába, hogy kinyírjam Akbart és a tehenét. Négy riksa közé fogattam volna a remegő nyomorult testét és darabokra szaggattam volna.
Sajnos valami probléma akadt a jegyemmel, de nincs az az isten, hogy felhívjam a légitársaságot.
"What you believe is special about
Például az, hogy milliókat fizetünk olyan külföldieknek, akiknek halvány gőzük sincs a magyar piacról, vagy általánosságban a magyar rögvalóról és akik az alulfizetett alkalmazottaktól várják mindenre a választ.
...és ezért emberek pénzt kapnak.
A kéz az eredeti boomerangmediás levlapon is mozog. Szerintem simán pályázhatna az év eddigi legszarabb poénja címre, Freecard kategóriában.
Kutyával, gyerekkel, csöcsökkel és mostantó kezdve szopással bármi eladható?
From: MD
To: All
Subject: Salaries & Bonuses
Some bad news. [...]
Ennyi elég is, Shift-Del.
