Hét elején kaptunk gyúrható tojásokat. Stresszcsökkentés.
A csomó programozó -- soha nem láttam még ekkora papucskoncentrációt egy munkahelyen -- persze falhoz dobálja, a másik fején pattogtatja, könyveket csap le rá.
Kimentem a piacra, sorra jártam a kontyos öreg néniket és bevásároltam.
Másnap határtalan elégedettséggel töltött el, mikor az emelet háromnegyede heveny anyázásban tört ki. A takarítók is szentségeltek, mikor a falakat kellett lesikálniuk. Többen haza kellett menjenek mosakodni vagy ruhát cserélni.
Valami végtelenül rosszindulatú ember kicserélte az éjszaka leple alatt a stressztojásokat igazira. Hogy mennyi mocsokság létezik a világon...
A nagy ál-bosszankodás közben eszembe kontyos öreg néni fogatlan mosolya.
beszólás
