— De hát miért?

Csak egy pillanatig kell gondolkodnom. Mert mindkettőnknek pont annyit jelentett, amennyi valóban volt. Mert mindketten vártuk a munka végét, mert mindketten siettünk, hogy le ne maradjunk a másikról, mert mindketten kétszer is ellenőriztük, van-e nálunk Post-it és toll. Mert mindketten jól éreztük magunkat egy pár napig.

Erősen küzdöm a késztetéssel, hogy összeragasszam a cafatokra tépett névjegykártyát. Aztán inkább veszek egy mély lélegzetet és kidobom az egészet.

Mert így tökéletes.

beszólás

Matrica

Matrica

Moblog

Moblog

Sideblog

Sideblog